Eddig sem néztük sokat, de mostmár végképp. Megszüntetik a regionális stúdiókat, így a szegedit is. A vidéki civil társadalomra, kulturális életre, autentikus helyi nézőpontokra eső jószerivel egyetlen reflektorfény alszik ki. A vízfej mindent magába szippant, a vidéki televíziós-szakma meg mehet a fenébe.

Miért emlékezünk meg minderről? A Magyar Televízió helyi munkatársai több interjúban, riportfilmben foglalkoztak a szegedi kerékpározással, a helyi biciklis civil élet tevékenykedésével. Szegediként mutattak be szegedi témát szegedieknek, és az országnak egyaránt. Úgy foglalkoztak a témával, hogy maguk is városunkban közlekedtek, méghozzá sokan kerékpárral. Bár a műsorokat általában nem a legjobb műsorsávban sugározták, az ismétlések sok emberhez eljutottak, sokszor nem csak a mi régiónkba, de a többibe is. Immár nem marad más, mint a kisebb helyi tévék kínálata. 

Az MTV-n riport készült a szabályos biciklizésről, a tavaszi CM-ről, a közlekedésbiztonsági oktatótúráról, a szegedbicajról. A helyi érdekvédelemben ténykedők többször igényesen, helyben szerkesztett műsorokban mutathatták be azt, amivel évek óta foglalkoznak, és ez nem csak a biciklisekre igaz. Ha netalántán foglalkoznának is vidéki élettel ezentúl az MTV-ben, azt Budapesten, ottani tévések szemszögéből teszik majd, helyben legfeljebb 1-2 operatőr készíti a vágóképeket. Minden hibájával együtt a körzeti televíziózás kivégzése veszteségként ér minket. Még egy okkal kevesebb, hogy a Magyar Televíziót nézzük.

Köszönjük a helyi tévéseknek a közért végzett munkájukat!  Emlékbe egy felvétel, ami akkor készült, mikor Szeged legújabban bezárt üzeme még működött:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.