Mivel a kerékpároson is lehet a világítás, és a lámpát csak éjszakára vagy korlátozott látási viszonyokra írja elő az új szabály, így nem kell a biciklin világításnak lennie mindig. Ez jó hír lehet azoknak, akiknek lámpáját nap közben letördelték, és ezért nem tudták biciklijüket szabályosan felszerelni. A lámpa lehet a sisakon, vagy a táska csatján is, a lényeg, hogy jól lássanak bennünket, nem az, hogy színes díszek legyenek a kerékpáron. A láthatósági mellény, vagy fényvisszaverős ruházat továbbra is csak éjszaka, rossz látási viszonyok közt, és ekkor is csak lakott területen kívül kötelező.

Enyhült a szabályozás az alkoholfogyasztás esetében is, a főutak kivételével már alkoholt fogyasztva is bringára lehet ülni, de ebben az esetben is a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban kell maradni, vagyis a fogyasztott anyag nem hathat hátrányosan a vezetési képességekre. Ha valaki ittasan kerékpározva súlyos sérüléssel (akár saját a karunk eltörése is az) járó, vagy ennél is súlyosabb balesetet okoz, bűncselekményt követ el.

Meg kell jegyeznünk, hogy a 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet nem módosult, így továbbra is hatályos rendelkezései szerint a lámpáknak egyszerre kapcsolhatónak kell lenniük, és mindenképpen a kerékpáron kell lenniük a meghatározott helyen. Ezen rendelet több szempontból is rég elavult, és a KRESZ-szel sincs összhangban, így nem könnyű a jogalkalmazók dolga. A lámpákra vonatkozó KRESZ rendelkezésből nem derül ki egyértelműen az sem, hogy hová kell fényvisszaverőt helyezni, és mely esetben.

Bár immár lehet némi alkohol fogyasztása után is bringázni, NYOMATÉKOSAN MEGKÉRÜNK MINDENKIT, HOGY NE TEGYE! A városi forgalomban mások bénázása miatt is szükségünk lehet a reflexeink 100%-ára, nem érdemes kockáztatni.

Akit érdekel, a világításról a 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 116. §-ában olvasgathat.

A módosított KRESZ szabályok pedig a következők: 4. § (4), 54. § (6).

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban a kerékpárosok esetében Btk. 188. § (3)