Az uniós pénzt csak a céljára költhetjük el. Kivéve, ha másra akarjuk. 100 millió forintnak veszett nyoma Szegeden, a legfelsőbb szinten megy a hazudozás. Csak sajnos az átlagpolgár túl egyszerűen rájön, mi az igazság, odamegy, és megnézi, a turisták meg azt sem tudják, hogy épült nekik valami. Mi épült az újszegedi ligetben, működik vagy sem? Úszik a nyál a levesben, de kié a leves, és kié a nyál? Egy a biztos, mi esszük meg.
Előzmény
Kissé elavult volt az extrém biciklis-deszkás ügyességi pálya az amúgy is siralmasan lepusztult ligetben, ezért úgy határoztak, hogy föl kell újítani. Sok gyerek, sok szülő, sok választó, jól mutat a prospektusban. Ehhez csak annyi kellett, hogy a spéci kétkerekűekkel folytatott extrémsportot biciklis turizmusnak tüntessék föl, és az EuroVelo túraútvonalra hivatkozva pénzt pályázzanak rá. Kis fogadóállomás is legyen hozzá, fontos a látszat, és jól is néz ki. Így lőn.
Bökkenő
Az EuroVelo nyomvonal a fogadóállomástól és a játszóparktól másfél km-re halad, másik országrészben, de nem baj, mert a navigáló táblákat úgyis kilopták a pályázatból. Még kellett egy támogató aláírás egy civil szervezettől. A kerékpáros szakmai szervezet, a Magyar Kerékpárosklub viszont megtagadta azt, mivel a beruházás nem közlekedési témájú volt, de amúgy nem is a célra fordítódott, és az üzemeltetési kérdések sem voltak tisztázottak. Mi legyen hát, volt a dilemma.
A megoldás
Egy természetvédelmi egyesület lett, ami munkáért, és persze pénzért megadta az aláírást. Aztán ők is a kerékpáros szervezettől kértek tanácsot, mert nem igazán értették, hogy mit kell csinálni. Az építkezések után az extrém pálya megújult, fogadóépület felépült, az önkormányzati kampány beindult (szegedbicaj reakciója, Délmagyar cikke), de homokszem került a gépezetbe.
Utolsó kommentek